A fejfájás fajtái és okai

Ha tipikus népbetegséget kellene keresnünk, ami a lakosság több mint 90%-át érinti, akkor a fejfájásnál célba is értünk. A fejfájást külön csoportba osztja az orvostudomány, már Hipokrátesz is felismerte, hogy állapotuk szerint léteznek primer és szekunder fejfájások. Alapvetően orvosilag nehéz megállapítani egy fejfájás valódi okát, a diagnózis felállításakor az orvosnak mindenképp a páciens válaszait kell alapul venni, ha a rendelkezésre álló neurológiai vizsgálat eredménye negatív.

Amennyiben rendelkezésre áll egy pozitív vizsgálati eredmény, ami pontos fizikai elváltozásra utal (például agydaganat, fertőzés, gyulladás, vagy csonttörés), akkor egy betegség miatt kialakult szekunder fejfájásról beszélünk.

Ebből kifolyólag a két fajta fejfájás, két különböző kezelést is igényel, amennyiben csak az orvostudomány által kínált lehetőségekre támaszkodunk. Emellett tudjuk, hogy a kezünkben vannak olyan alternatív eszközök, amelyekkel nagyban támogathatjuk a gyógyulási folyamatot, legyen szó akár primer vagy szekunder fejfájásról.

Primer fejfájások

A primer fejfájások közé sorolhatjuk azt a típusú fejfájást, amelyiknek nincs látható, fizikai oka, ilyen a migrén, a tenziós fejfájás, a cluster – és az egyéb fejfájások csoportja.

Annak ellenére, hogy a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai probléma, a társadalomban leggyakrabban a tenziós fejfájás az, amivel az emberek életük során találkoznak. Bizonyára számodra is ismerős az a tompa, nem túl erős fájdalom, ami képes az egész napodat végig kísérni, mint egy szoros öv a halántékra szorul, vagy az egész fejedet átfogja, mintha csak arra akarna emlékeztetni, hogy „igen, van fejed!”.

Oka rendszerint ismeretlen, de kiválthatja stresszhelyzet, megfeszített munka, de minden olyan helyzet, amikor már „túlfeszítjük a húrt” kiválthatja a tenziós fejfájást.

A migrénnel (ami a napi feladatok ellátásában is korlátozó, erős, rohamokban érkező fejfájás) a felnőtt lakosság 10-20 százaléka találkozik és annak ellenére, hogy a migrén miatt jelentett betegállapot, vagy a munkából hiányzás aránya magas, ezzel szemben az emiatt a kórkép miatt orvoshoz forduló emberek aránya jóval alacsonyabb.

Ez azt jelenti, vagy nem vesszük komolyan ezt a kellemetlen betegséget, vagy nem bízunk eléggé az orvostudomány adta lehetőségekben.

A fejfájás lelki okai és gyógyításuk

Láthatjuk, hogy a legtöbb primer fejfájásnak nincs egyértelmű, orvosilag igazolt oka, és két lehetőség marad, vagy minden alkalommal a fájdalomcsillapító után nyúlunk, ami hosszú távon valljuk be nem egy tartható állapot, vagy „emberbarát” megoldásokat keresünk.

Természetesen, szó sincs arról, hogy bárkit is lebeszélnék arról, hogy szükség esetén ne éljen a fájdalomcsillapító adta azonnali segítséggel, de mindenképp érdemes megvizsgálni a fejfájás lelki okát, mert a gyógyulás ebben a helyzetben is konkrétan bennünk van.

A fej a kommunikáció szerve/eszköze, tudatunk lakhelye, személyiségünk erős kifejezője, az ÉN „Szent Grálja”, az irányító központ, az ERP rendszer, a minden.

A fejfájás még lelki síkon is összetett folyamat, több okra vezethető vissza. Leginkább a magyar nyelven lehet legtalálóbban kifejezni, ha a rögeszmésen szót használom. Rögeszmésen ragaszkodom egy elképzelésemhez, amit el akarok érni, amiért aggódom, de kudarc miatt, kétségek miatt is stresszhelyzetet teremthetek konkrétan a fejemben.

Emellett nem ritka, hogy „saját magam vágom fejbe” egy számomra elfogadhatatlannak hitt gondolat megtagadása miatt, vagy saját magam felett ítélkezem kimondva és kimondatlanul. De a fejfájás olyan beszorult gondolatok miatt is keletkezhet, amit nem tudok elengedni, és itt most ismét visszakanyarodunk a „rögeszme” kifejezéshez.

Annak függvényében, hogy a fej mely területén jelentkezik, a fejfájás kialakulhat munkahelyhez, társadalmi szerephez kötött problémák miatt (homlok területe), vagy érzelmi, párkapcsolati problémák miatt (kétoldali fejfájás) is.

A „klasszikus” migrén, amelyet gyakran látászavar, látáskiesés is kísér, jelentkezhet olyan életbéli történés miatt, amit se megemészteni, se látni nem akarok. A megfeleléskényszer, a túl magas elvárások, amelyeket velem szemben támasztanak, és az ebből fakadó szorongás migrén formájában csapódhat le rám.

De a migrén a „túlgondolkodás” állapotára is utalhat, amikor a fejem szinte túlhevül a gondolatok miatt, amit nem tudok leállítani, és azon kapom magam, hogy intellektusom, a személyes vágyaim és a gondolataim között óriási konfliktus feszül, ami belülről akarja a koponyámat szétrobbantani.

A migrén, de úgy általánosságban a krónikus fejfájás mindenképp egy egyértelmű „megállj!” üzenet a testemtől! Valamit tudatosítanom kell, változtatnom kell, és szabad folyást kell engednem azoknak az eseményeknek, amiknek az irányításához „rögeszmésen” ragaszkodtam, vagy amelyektől „rögeszmésen” féltem.

Úgy érzed neked vagy a családodnak hasonló problémája van? Keressetek meg bátran, tudok segíteni!